Nyilván nem vagyok naiv, hogy azt gondoljam aki rendszeresen látogat a blog-ra az csak itt nézegeti a filmes sztáffokat. Ha már hírszerzés céljából más portálokat is látogattok most ajánlok egyet.
A Mozinezo.hu-val az Oscar kapcsán találkoztam, a segítségemre voltak az oldaltól. Mivel inkább (film)hírportálról van szó, más célt szolgál mint esetemben a blog. Precízen és frissen kerülnek ki az újdonságok oda (is :D), itt viszont próbálom azért az érdekességeket lassan-lassan túlnyomó részbe terelgetni.
Plusz blog lévén egyértelműen nem teszek ki annyi dolgot, mint lehetne. Amiről nincs kedvem írni, természetesen nem is írok. Tehát a lényeg; a kasyfilm olvasgatása mellett érdemes elnézegetni a Mozinézőre, tegyetek így.
Végszóként megjegyzem, nem fizetett hirdetésről van szó. Az oldallal, ahogy írtam, nemrég találkoztam és szívességet tettek. Amúgy semmi ellenszolgáltatás nincs a post-ért cserébe.
Pörög a Twitter láz, én meg még csak most néztem rá kicsit jobban. Megláttam a pozitívumát így is én is bele lendültem. Szóval követhető vagyok twittyen és érdemes is oda figyelni.
Eszerint nem váltja fel a blogot és más is lesz bizonyos értelemben, de ez nyilvánvaló. Inkább egy kiegészítés az, személyesebbre véve a figurát. Jobb oldalon a kereső alatt ott van azért figyelmeztetőleg.
#Most ott tolom meg rendesen, hogy felpörögjön.
Évekkel ezelőtt még izgalommal vártam a karácsonyt, néha már hetekkel korábban lázasan zsibbasztottam magam az ünnep miatt. Ez mára megváltozott, idén is csak ma délelőtt tudatosult bennem igazán, holnap Szenteste. Igazából nem is fordul meg a világ bennem, nagy készülődés rám nem vár. Rend van körülöttem, így a nagytakarítást elkerülöm. Főzni nem tudok, nem akarok, az is másra marad. A díszítés szintén nem az én jussom. Ezzel jár ha az ember idős és tapaszt lesz mint én. :D Már nem az adok-kapok téma okoz örömöt, csak az adok. Igazából csak a családban lévő gyerekek boldogsága és ünnepe a fontos, minden más másodlagos most.
Van azonban egy szokás, melynek köszönhetően eltér a karácsony előtti napom az emberek nagy részétől. Az ajándék beszerzése nálam nem pont úgy fest, ahogy másnál. Egy nagyon jó barátom (röpke 16 évnyi ismeretség) és én nem tervezünk előre. Nem keresünk ajándékot, és nem is figyelünk fel lehetőségekre. Évek óta működő képes mechanizmusa van ennek a folyamatnak, a precizitás és szervezettség legapróbb jelenléte nélkül. A legnagyobb cinikussággal várjuk meg a 23. estéjét, és akkor indul az őrület. Egy késő délutáni, esetleg kora esti időpontot megbeszélve nyakunkba vesszük a várost és shopingolunk. Egy rövidke este alatt szerezzük be az ajándékokat mindenkinek, fejvesztett és pánikszerű kapkodás kíséretében. Ezeknek az érzelmeknek az indulás előtt 5 perccel még nyoma sincs. De épp ez a varázsa.
A környezetünkben sokan nem értenek egyet a módszerünkkel, anarchikus marhaságnak tartják. Viszont a tények minket igazolnak. Évek óta így teszünk és még nem vallottunk kudarcot. A kényszer, a sikertelenségtől való félelem és a kétségbeesettség nagyszerű elegye kivétel nélkül kihozza belőlünk a maximumot. Földöntúli képességekkel találunk rá a megfelelő meglepetésekre. Elindulunk és pár óra múlva a hatalmas ember tömeg ellenére teljesen sikeresen és ajándékokkal megrakodva térünk haza.
Az esetleges kérdés jogos, meg is válaszolom. Igen, idén is így történik minden. Itthon ülök teljes nyugalomban, még van egy-két óra az indulásig. Persze amúgy sem egy sétagalopp a dolog, de most még jobban kell majd szednünk a lábunk. Ugyanis még egy váratlan esemény ütötte fel a fejét, egy céges buli. Igen, 23.-a estére, érdekes időpont egy ilyen összejövetelre de a szervező erre csak annyit reagál; "Másnaposan igazán jó a húsleves!"
Ezzel a kis történetemmel kívánok mindenkinek nagyon kellemes karácsonyi ünnepeket! Teljen az előestétek is kevésbé pánikszerűen és ittasan ahogy az enyém fog.
A múltkori halasztás után most sajnos teljesen le kell fújnom a Fűrész hetet. Két oka van. Problémák adódtak az első rész lemezével kapcsolatban. Így nehéz a sorozat végig nézésének megkezdése. A következő három résszel nincs gas. A másik ok, hogy a héten szortíroznom kell. Mivel minél színesebbé, változatosabbá akartam tenni a blogot, folyamatosan képekkel illusztráltam (már amikor nem kép volt a post tárgya). Sajnos felhasználtam a tárhely keretem, így néhány régi képtől meg kell szabadulnom. Júniusi, júliusi postokat értint a dolog.
Maradt az a lehetőség, hogy hamarosan kaptok egy mega-exluzív Fűrész 5 kritikát, aztán majd ha időm engedi végig megyek a soron. Pontos időpontot nem tudok írni, várom az e-mailt, hogy mikor érkezik a kasyciónális Fűrész 5 példány.
A Fűrész sorozat ötödik epizódját értük meg, így a rajongók és az ellenzők hangos táborának szócsatái megkezdődtek. Én magam is ismét hasonló vitákba keveredtem, úgyhogy egyszer s mindenkorra letudom ezt a jövő héten. Érkezik egy szép, nagy írás általánosságban a jelenségről, valamint mint az öt részt szépen sorba veszem és kritizálom. The game has just begun!
Egy hirtelen felindulásból elkövetett utazás az oka a post-hiánynak, este pótlom.
Vasárnap délután kaptam a telefont, hogy utazzak már le atyámfiékhoz (jó barát, uncsija meg egy páran). Nemet mondtam, hisz az előző két nap alatt 25 óra fizikai melót toltam le s így nem kevéssé fáradt voltam. Az egész napi pihenő után este csak jött még egy próba, kihangosítva mindenki kérte utazásom. Erre már nem bírtam nemet mondani, "Jól van akkor baszdmeg, megyek!"- címen letettem a telefont és már kerestem is a neten a legközelebbi vonatindulást. Az út 100 km, valamivel kevesebb mint egy órám volt a készülődésre, a nasi-energy drink páros intézésére. Pár dolgomat sikerült lemondanom, néhányat csak utólag... De kit érdekel ilyenkor! Fél-éjfél környén érkeztem meg, onnantól kezdve megindult a vidám "városból gyüttek falusi élete". Egész kedd esti hazatérésemig semmi tv, számítástechnika, konzol. Szándékosan hagytuk nyugton mindezeket, kizárólag pihenni mentünk. Volt bográcsolás, esti bicigli túra, hidegvizes slagg, sár dobálás, légpuska csapatás, szóval minden ami kellett. Valószínűleg majd lesz egy kis upgradelés. Egy videó a sárcsata győzelmemről, képek ahogy a teli energia italos dobozt simán átvitte a légpukka (!). A munka azonban haza követelt, nemrég értem haza a mai melóból. Pedig igazán maradtam volna még legalább egy-két napot. Nyugalomban, szabadon, felszabadultan mulatott a csapat. A következő hasonló út szeptember végére várható, ez már tény. Tavaly is csak egy vagy két órával a vonat indulás előtt döntöttünk az útról, ez így is maradt s vélhetően így is marad.
Mint említettem a sikeres és néhol sikertelen program lemondásokat, ezeket pótolnom kell nagyrészt, most, meló után még. Szóval ezen dolgok miatt maradtam le egy kicsit az irogatással, de ahogy az első mondatomban olvasható este neki ülök és folytatom blogéletem.
Ma már minden hülye tömjénezheti magát saját blogján, hát én is ezt teszem. Tudom, hogy sokan magas szintű igénnyel művelik, de ezt én előre nem garantálhatom. Próbálom viszonylagos komolysággal és kellő identitással készíteni kis blogom, de hát ez mégiscsak egy blog. Mint az valószínűleg észrevehető már egy egészen apró körültekintéssel az oldalon, leginkább filmekkel foglalkozom majd (és persze tömjénezem magam :D ).
Köszöntet mondás:
Köszönöm azoknak akik támogatták a blog indításának ötletét, valamint akik értékes tanácsokkal láttak el. A teljes igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy nem vagyok még mindennel tisztában, de egyszer bizonyosan belerázodok. Ezzel csak arra akarok utalni, hogy még lesznek olyanok akik csatlakoznak ebbe a "hálám üldözöttjei" körbe, utólag természetesen ők is gondolják ide magukat.